• Nem tudod mit sportolj?

    • Gyere Te is evezni!
    Ha szeretnél országos és nemzetközi eredményeket elérni
    Ha szeretnéd, hogy eredményeidért felnézzenek rád
    Ha szereted a vizet és a természet közelségét
    Ha szeretnél egy jó közösségbe tartozni
    Ha szeretnél életre szóló élményeket, igaz barátokat szerezni és egészségedet egy életen át megőrizni...
    akkor itt a helyed!

    Ha eldöntötted, hogy evezős leszel, akkor hívd ezt a számot: +36 30 382 2590 vagy töltsd ki ezt az űrlapot és mi jelentkezünk.

     

    • Kezdők, hobbisok, nagyon kicsik-Edzés időpontok: 

    Szerda: 16:00-17:15

    Péntek: 16:00-17:15

    Szombat: 8:00-10:00

    • Kicsik-Edzés időpontok:

    Hétfő: 16:00-17:15 (kicsi egység)

    Kedd: 16:00-17:15 (nagy egység)

    Csütörtök: 16:00-17:15 (nagy egység)

    Szerda: 17:15-19:00 (kicsi egység)

    Péntek: 16:00-17:00 (spinning)

    Szombat: 10:00-12:00 (nagy egység)

     

    • Nagyok-Edzés időpontok:

    Hétfő: 17:15-19:00 (kicsi egység)

    Kedd: de. 6:00-7:20 (kicsi egység) du. 17:15-19:00 (nagy egység)

    Szerda: 17:15-19:00 (kicsi egység)

    Csütörtök: 17:15-19:00 (nagy egység)

    Péntek: de. 6:00-7:20 (kicsi egység) du. 16:00-17:00 spinning

    Szombat: 10:00-12:00 (nagy egység)

     

    • Amatőr-Edzés időpontok:

    Kedd:  18:00-19:30

    Csütörtök: 18:00-19:30

    Péntek: 17:15-19:00

    Szombat: megbeszélt időpontban.

  •  

    Evezős minimumvizsga
    1. A technikai minimumvizsga bevezetésének szükségessége.

    Egységesen elfogadott azonos (jó) evezőstechnika, mozgásminta kialakítása az evezősök technikai oktatásának kezdetén:
    A kezdésnél - jól-rosszul – megtanított evezős technika egy életen át végigkísérheti az evezős sportpályafutását (Automatizmus, emléknyom).
    A kezdetben jó evezős technikára megtanított evezősnél a későbbiekben (serdülő, ifi, felnőtt) nagyobb figyelmet lehet szentelni az egyéb képességek fejlesztésére.
    Csapatösszeállításoknál az azonos technikai tudás következtében hatékonyabb, eredményesebb hajóhajtást lehet elérni.
    A technikailag még nem érett - nem kellőképpen felkészített - versenyzők kiszűrése a versenyekről.
    Nagyobb odafigyelés megkövetelése a kezdőkkel foglalkozó edzőktől.
    Az evezőstechnika fontossága miatt
    2. A technikai minimum vizsga

    A jövőben a kezdő (tanuló, serdülő) evezősök csak a technikai minimum vizsga teljesítése, megfelelése után vehetnek részt az evezős versenyeken.

    A minimum vizsga helyszíne: Az evezős saját klubjában.

    A vizsgán történő megfelelést, a vizsga sikeres teljesítését az evezős szövetség által megbízott személy (Héraklész sportági koordinátor, regionális edző, szövetségi kapitány,…) igazolja, hitelesíti.

    A minimum vizsga időpontjai: A vizsgáztatóval történt előzetes egyeztetés szerint, minimum 10 fő vizsgázó jelentkezése esetén.

    A vizsgát egypárevezős hajóban lehet letenni.
    A vizsga elméleti és gyakorlati vizsgából áll.
    Ezek:
    I. Elmélet (szóbeli)

    Sorolja fel a versenyevezős hajó főbb részeit.
    Hajó orr, far
    Légszekrény (első, hátsó)
    Evezős villa („tulipán”, tengely, villaszár)
    Belépő
    Lábtartó
    Guruló ülés, sín
    Hullámtörő, schwert, palánk, légszekrény dugó.
    Sorolja fel az evezős lapát főbb részeit.
    Nyél
    bilincs
    mandzsetta
    lapátszár
    lapáttoll.
    Milyen versenyhajó fajtákat ismer?
    1x,
    2x,
    4x-(+),
    2-(+),
    4-(+),
    8+
    Hogyan épül fel egy edzés?
    Bemelegítés
    fő rész
    levezetés.
    Mit csinál, ha hajójával elsüllyed, beborul?
    Megkapaszkodik a hajójában, megpróbál visszamászni. Amennyiben ez nem sikerül, akkor megvárja a segítségnyújtást.
    Milyen alapvető vízi közlekedési szabályokat ismer?
    Folyóvízen a sodrásiránnyal ellenkezőleg, a parttal párhuzamosan, és mellette – a parttól biztonságos távolságot tartva – fel, a sodrásiránnyal megegyezően a folyó középvonalához közelítve evezek lefelé.
    Folyóvízen mindig a sodrásiránnyal ellenkezőleg szállok vízre és kötök ki.
    Az evezős eszközökön (hajó, lapát) milyen főbb állítási lehetőségeket ismer?
    Lapáton, belsőkar állítás (kisebb, nagyobb)
    Hajón, villamagasság, lapáttoll dőlés, lábtartó hossz.
    Milyen alapvető versenyszabályokat ismer?
    Versenyen a hajón legyen fehér színű orrlabda, rajtszám, a versenyző(kö)n pedig egységes klubszerelés.
    Az evezősnek a versenyen a versenyszám ideje előtt 5 perccel kell a versenybírónál jelentkeznie, és a rajt előtt 2 perccel pedig a pontonon kell "lógniuk".
    Az evezősnek a verseny folyamán követni kell a versenybíró utasításait.
    II. Gyakorlat

    A gyakorlati minimumvizsga menete:

    Állóvízen:




    Folyóvízen:



    I. Vízreszállás. Hajóba történő helyes be-, és kiszállás bemutatása (A vizsga I., VI. szakasza)
    Elvárás:
    Hajó a stég mellett, állóvíznél a hajó orra a közlekedési rendnek megfelelő irányba, folyóvíznél a víz sodrásával ellentétes irányba áll.
    Az evezős arccal a hajó fara felé fordul, a lapátok ütközésig (lapátbilincs és tulipán összeér) kitolva. Lapáttollak vízszintesek.
    A hajó felé eső kézzel a lapátnyeleket palánkmagasság fölött összefogja, azonos oldali lábbal a belépőre lép, másik kezével a palánkot, vagy villát fogva egyensúlyát biztosítja.
    Testsúlyát kisé előre helyezve a stégen lévő lábával a hajót elrúgja, az elrúgó láb a z el is maradhat), majd a kocsit ezzel a lábbal maga alá húzza, az ülésre helyezkedik, és ezzel egy időben az elrúgó lábat a lábtartóba helyezi.
    Leülés után a belépő lábát is a lábtartóba teszi.

    II. Startvonalhoz evezés, letartás először vízszintesen a lapáttoll élével, majd a hajó lelassulása után a vízre merőlegesre forgatva.

    III. Folyamatos evezés forgatással „sikálás” nélkül, koordinált evezős mozgással.
    Elvárás:
    Előre gurulás
    A lapáttollak vízszintesen állnak. A kezeket lendületesen, de nem hirtelen a térd elé hozzuk. A felsőtest, majd a guruló ülés (kocsi) követi a kezek mozgását a hajó fara felé. Ne tartsunk szünetet sem hátsó helyzetben, sem a felsőtest felegyenesedésekor. Az evezős ebben a fázisban mozdulataival azt akarja elérni, hogy a szabad siklási szakaszban a hajó mozgását feleslegesen erős gyorsítással ill. fékezéssel ne zavarja. A guruló mozgás fékezése a gurulással megegyezően, lassan és folyamatosan történjen.
    Kinyúlás (Egészen elől ütközésig gurulva)
    Az elülső helyzetből a vízfogás késedelem nélkül történjen. A kiindulási helyzet: az evezős majdnem ütközésig a far felé gurul. A lábtartó úgy van beállítva, hogy az alsó lábszár merőleges (az alsó lábszár a merőlegessel 0-10o-os szöget zár be) és a térd (az alsó és a felső lábszár között), 45-60oközött van. (A lábtartó beállítása: a gurulóülés szintje alatt 15-20 cm merőlegesen; sínek beállítása (előretartás): a forgótól (tulipántól) számítva 4-12 cm). A felsőtest felfekszik a felső lábszáron, ezáltal egy kisebb, 25o-os csípőszög keletkezik (a felső lábszárt ill. a csípőt és a vállat összekötő képzeletbeli vonal között). A felsőtest kinyúlási szöge, 10 és 30oközött van (felsőtest szög: a csípőt és a vállat összekötő vonal a merőlegeshez képest). A vállakat a lehető legnagyobb mértékben a hajó fara felé előrehozzuk. A karokat kinyújtjuk, de nem túlságosan. Az alsókar és a kézfej felső része egy egyenes vonalat képeznek. A fejet egyenesen, tengelyirányba tartjuk. A tekintet a hajó fara felé néz. A térdeket kissé szétnyitjuk. A „forgó (tulipán) előtt” az evezőlapát evezési szöge (kinyúlási szög) 60-70o vagy több (az ortogonális helyzettől mérve).
    Vízfogás
    Ebből az előrehajló testhelyzetből függőleges tollakkal a lehető legrövidebb idő alatt vizet fogunk. A tollakat már a levegőben a szabadítás után a legkisebb sebességre "fékezzük". Ahhoz, hogy a vízfogás a kellő lapáttoll sebességgel történjék, az elkerülhetetlenül felfröccsenő vízsugárnak nem szabad sem a hajó fara, sem a hajó orra felé, hanem kizárólag függőlegesen felfelé loccsannia. Ebből az összefüggésből következik, hogy a vízfogás után, azzal egy időben villámgyorsan kell nyomást kifejteni a lapáttollra (tömör vízfogás).
    Áthúzás
    A gyors erőkifejtés után a lapátnyélen a húzási sebességet folyamatosan növelni kell. A testnek, mely egy rugóhoz hasonlóan a lábtartó és a lapátnyél között kifeszül, a lehető legrövidebb időn belül kell a hajtóerőt a tollra juttatnia. Ehhez a tolóerőt a lábszárfeszítő izom (térdszög nyitása) és a hátizom (csípőszög nyitása) egyidejűleg adja, mely a nyújtott karokon keresztül jut el a lapátnyélre, majd a villára. A test egyes részei által kifejtett erőket úgy kell csatolni/összesíteni, hogy a lábszárak folytonos nyújtását (a térdszög nyílik) a felsőtest állandó hátrahajlása kíséri. A válltengely tehát a hajóorr felé történő áthúzásnál megelőzi a csípőtengelyt.
    Kézvezetés
    A karok először aktívan hajlanak, amikor is a kezek a térd felett elhaladnak és a lapát elhagyja az ortogonális helyzetet. A derékszöget elhagyva a bal lapátnyél halad a jobb felett (A villák között kb. 0,5-1,5 cm magasságkülönbség van, a baloldali a magasabb. ), és a jobb nyél a bal előtt halad. A jobb kéz ezáltal mind az áthúzás, mind az előrekocsizás alatt közelebb van a testhez.
    Véghúzás
    Ebben a fázisban a felsőtest 20-30o-ig hátrahajlik (határesetekben 10o-ig; a hátszöget a függőleges és a vállat ill. csípőt összekötő képzeletbeli vonal között mérjük), és ezáltal egy stabil támasztékot biztosít ahhoz, hogy a kezekkel erősen tudjuk az evezőcsapást befejezni.
    Ilyenkor a kezeket a vízszintes síkon a váll felé, a függőlegesen pedig a mellkas (bordák) alsó magasságában húzzuk a test felé. Az optimális villamagasság 16-19 cm.
    Kiemelés (Szabadítás)
    A tollakat úgy emeljük ki, hogy a vízfogásnál leírtakhoz hasonlóan a víz sem a hajóorr, sem a hajófar irányába ne fröccsenjen. Ez csak úgy lehetséges, ha a toll előtt a nagy lendület miatt keletkezett "vízhegy" egészen a kiemelésig megmarad. Ez megint csak akkor lehetséges, ha az összes izomcsoport optimális csatolásának köszönhetően keletkezett áthúzó sebesség a lapátnyélnél megmarad. Az áthúzás végén a kezek kissé lefelé mozognak és a tollat "kievezzük a vízből".
    Figyeljünk arra, hogy a toll felső éle ne emelkedjen a toll előtt lévő vízhegy fölé, mert ilyenkor beszélünk „kiszórásról”.
    Hogy a toll elég gyorsan forduljon a hajó fara irányába, a kezeket nagy sebességgel kell a felsőtest felé mozgatni, és a felsőtesttel eközben nem szabad a kezek felé mozogni. Amíg a toll a vízben van, addig a véghúzás nem fékeződhet le. A tollat függőlegesen "kievezzük" miközben a vízhegy megmarad, majd egy gyors csuklómozdulattal a lapát tollát vízszintes helyzetbe forgatjuk, és a hajóorr irányába vezetjük. A helyes kiemeléskor nem fröcskölünk a hajó orra ill. fara felé.
    A "forgó (tulipán) mögötti" evezési szög 35o, ami egy 100-110o-os munkaszögnek felel meg a csapás során (hosszú vízmunka). A csapás kétharmada a "forgó előtt" történik.
    Az evezés egész ciklusa alatt figyeljünk arra, hogy a függőleges síkban minél kisebb legyen a tömegmozgás.
    A lapáttollakat vízszintesen előrevezetjük (ilyenkor azokat a kisebb légellenállás érdekében a lehető leghosszabb ideig tartsuk vízszintesen), majd függőleges helyzetbe forgatjuk.

    IV. Fordulások, visszatolás.

    V. Célba érkezés
    Pár másodpercig (~5”) „ki kell ülni a hajót”. Szabadítás után a lenyomott lapátnyelek a térd vonalát elhagyva megállnak (nem a palánkra nyomva). Lábak, karok nyújtva.

    VI. Kikötés, kiszállás.
    Nagyobb ütközés nélkül.
    A kiszállás a beszállás sorrendiségeinek felcserélésével történik.

    A technikai minimumvizsgán nem felel meg az az evezős, aki az alapvető technikai elemeket nem képes koordináltan végrehajtani.
    Ilyenek:

    Nem képes az evezős hajóba szabályosan ki/be szállni.
    A lapátokat folyamatosan a vízen csúsztatva („sikálva”) evez.
    Fordulási manővereket nem tudja végrehajtani.
    Nem tud visszatolni.
    Nem tud kikötni.
    A gyakorlati vizsga során vízbe fordul.



    • Az egyesületi (az egyesület tulajdonában, vagy használatában levő) lapátok, hajók esetében a lábtartó beállításán kívül, egyéb állításokat, javításokat, átalakításokat kizárólag az edző engedélyével szabad elvégezni, illetve elvégeztetni!

    • Az edzők a rájuk bízott hajók, lapátok elosztásánál figyelembe veszik a sportolók minősítését, testalkatát, edzettségi állapotát, versenyzői kvalitásait, valamint korábbi eredményeit, klubtagságának idejét.

     

      1. Teendők a vízreszállás előtt

    • Csapathajó esetén az egység kapitányát ki kell jelölni! Ez minden esetben a legnagyobb gyakorlattal rendelkező evezős kell, hogy legyen, illetve ha ez nem dönthető el egyértelműen, akkor közülük a vezérevezős, vagy a kormányos lehet.

    • A hajót, lapátot át kell vizsgálni, s amennyiben azon sérülés található, azt nem szabad használni, valamint a hibanaplóba a sérülést be kell jegyezni, és az edzőt értesíteni kell!

    • A Hajónaplót a hajó kapitányának pontosan ki kell töltenie!

    • A vízreszálló egységnek a telepen tartózkodók szükség esetén segítsenek a hajók mozgatásában és a vízreszállásban!

     

      1. Vízen való közlekedés

    • A Hajózási Szabályzatban szereplő előírásokat minden vízen közlekedőnek maradéktalanul be kell tartania!

    • Amennyiben edző kíséri a hajót, abban az esetben az edző utasításait kell követnie az evezősöknek, illetve a kormányosnak! Amennyiben nincs jelen edző, abban az esetben a csapat kapitánya irányítja az egységet, szükség esetén utasítást adhat a kormányosnak, illetve a többi evezősnek.

    • A Mosoni Dunán az Egyesület által közzétett közlekedési rendet is betartva, a zátonyokat, hajókat, hídpilléreket kellő távolságban elkerülve kell evezni.

    • Borulás esetén amennyiben a hajóba nem sikerül visszaülni, abban az esetben a hajóba kapaszkodva, (lehetőség szerint a lapátokkal együtt) kell a partra kiúszni.

    • Sötétedés után a vízen tartózkodni életveszélyes és tilos!

     

      1. Teendők a kikötés után

    • A hajó légszekrényein levő szellőzőnyílásokat a tárolás idejére szabaddá kell tenni, a légszekrényekbe esetleg bekerülő vizet ki kell csurgatni, vagy szivaccsal fel kell itatni.

    • Használat után a hajót - szükség esetén – tiszta vízzel le kell öblíteni, vagy megfelelő mosószeres vízzel lemosni, majd minden esetben kívül-belül tiszta ronggyal szárazra kell törölni.

    • A sínt egy külön erre használatos ronggyal ki kell törölni.

    • A klipszeket be kell csavarni.

    • Ellenőrizni kell a hajót és a lapátot, hogy nincs-e rajta sérülés!

    • A hajó állványra helyezése után ellenőrizd, hogy a hajó az állványon jól fekszik-e fel: nem a villán nyugszik-e. (Tárolásnál, szállításnál 4 vízszintes ponton támaszd alá, lehetőleg a karbordáknál, vagy azokhoz minél közelebb, hogy a hajó ne csavarodjon meg.)

    • A Hajónaplót a hajókapitányának pontosan ki kell töltenie!

    • A hajókból alkatrészt kivenni, vagy a hajót - versenyek és túrák kivételével - máshol tárolni tilos.

    • Amennyiben más már nincs vízen (hajónapló és hajóállások alapján ellenőrizhető), abban az esetben a bakokat el kell rakni, a kaput és a hajótároló ajtaját be kell zárni.

     

     

      1. Teendők a hajó, lapát sérülése (illetve egyéb kár) esetén

     

    • Sérült hajót TILOS használni!

    • A hajónapló megjegyzés rovatába a sérülés tényét be kell jegyezni.

    • Haladéktalanul jelenteni kell az edzőnek (személyesen, telefonon, SMS-ben, vagy e-mail-en).

    • Az edző köteles az esetet ismertetni a vezetőséggel.

    • A hibanaplóba részletesen le kell írni a sérülést, és annak módját.

    • A hajó villájára, illetve a lapátra kell erősíteni egy „Sérült, nem használható!” feliratot.

    • A felróható károkozást a Kártérítési szabályzat és a Ptk. rendelkezései alapján meg kell téríteni.

Mosonmagyyaróvári Vízisport Egyesület logo

There are no articles in this category. If subcategories display on this page, they may have articles.

Megosztás